Az utóbbi néhány évben Magyarországon is gombamódon elszaporodtak az okosházak. Egyre többen ismerkednek meg ezzel a fogalommal úgy, hogy többségük valójában nem is tekinthető okosotthonnak. Egy automatizált garázskapu vagy egy magától fel- és lekapcsolódó villany, esetleg egy fényérzékelővel működtetett redőny ugyanis még akkor sem meríti ki ezt a fogalomkört, ha mindegyikük egyszerre található meg egy ilyen ingatlanban.

Nagy baj, hogy nem kommunikálnak egymással az okosotthon részegységei

A mai okosotthonok többségét azért nem lehet ténylegesen ebbe a kategóriába helyezni, mert nem valósítják meg az ilyen ingatlanokkal lefektetett alapvető ideákat, miszerint a beépített automatizált eszközök egymással kommunikálva, egymást megtámogatva kiszolgálják a lakók kényelmét, miközben csökkentik az ingatlan működési költségeit is úgy, hogy közben szabad beállítási lehetőségekkel kecsegtetnek.

Mindezzel csak egy probléma van: az egyes gyártók termékei nem kommunikálnak egymással, ezért vagy nagyon gondos és költséges tervezést igényel ma egy valódi és ténylegesen működő okosház felépítése, vagy be kell építeni egy olyan központi protokollt, mely segít a különféle gyártók eszközeinek összehangolásában. Nem véletlen ennek fényében, hogy sok helyen 2021 egyik legfontosabb okos otthon trendjeként tartják számon a CHIP, azaz a Connected Home over IP technológiát! Hogy miről van szó, és miként változtatja meg mindez az intelligens házak világát?

A legnagyobb gyártók fognak össze a megoldásért

A CHIP részeként olyan nagy nevek fogtak össze egy közös kommunikációs platform, gyakorlatilag egy közös nyelv, egy nyílt szabvány létrehozásáért, mint az Amazon, az Apple vagy éppenséggel a Google. A legnagyobbak mellett azonban tucatnyi másik társaság nyújtott segítő kezet és támogatást a kezdeményezéshez, mint például a Zigbee, a Legrand, az IKEA, a Somfy, a Signify vagy a Silicon Labs, akik a téma kapcsán indított kutatásokkal és fejlesztésekkel szeretnék megtámogatni a kezdeményezést.

A cél egy teljesen nyílt és általános szabvány bevezetése lenne, ami alapjaiban oldaná meg a mai okosotthonok egyik legnagyobb problémáját, a közös kommunikáció kérdését. Az utóbbi években ugyanis követhetetlenül sok eszközt dobtak piacra annak érdekében, hogy az okosotthonok hasznos kiegészítőivé válhassanak, csakhogy gyártónként eltérő kommunikációs nyelv került alkalmazásra, melyek összehangolása sok esetben lehetetlen.

Ebből fakadóan rendkívül körülményes volt egy olyan okosház összeállítása, ahol minden részegység problémamentesen tudott kommunikálni a többivel. Ebben nyújt majd segítséget a Connected Home over IP vagy röviden CHIP, mely nemcsak a kommunikációs, hanem a különféle kompatibilitási problémákat is megoldja, így a jövőben gyakorlatilag egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen lehet olyan részegységeket válogatni a házba – akár egyben, akár külön modulonként építenénk fel –, melyek nem látják egymást, nem tudnak együttműködni a másikkal.

Miért fontos ez?

Aki nem járatos az okosotthonok világában, bizonyára megkérdőjelezheti ennek a szabványnak a fontosságát és lényegét, így megpróbáljuk néhány példával szemléltetni, hogy mennyire hiánypótló kezdeményezés ez valójában.

Tegyük fel például, hogy részenként szeretnénk összeállítani egy okosházat. Az automatizált árnyékolás már adott, és össze akarjuk hangolni a világítástechnikával, hogy ha elég a fény, akkor csökkenjen a fényerő, vagy teljesen lekapcsolódjanak a házban a lámpák. Előfordulhat azonban, hogy az árnyékolóhoz kizárólag olyan okosvilágítást tudunk vásárolni, ami sokszorosába kerül egy az igényeinket kiszolgáló modellhez mérten, mert csak így tudnánk összekötni a kettőt.

Ezt a gondolatmenetet azonban folytathatjuk, ezáltal előfordulhat, hogy két-három éven belül egy okosfűtést alakítanánk ki a házban, azonban nem találunk olyan megoldást, ami mind a meglévő árnyékolóval, mind a világítással képes lenne szót érteni. Ilyenkor vagy beletörődünk a helyzetbe, és lemondunk az okosotthon kialakításáról, vagy a fűtés kiépítésével együtt kicseréljük valamelyik meglévő részegységet, ami természetesen rendkívül költséges folyamat lesz.

Noha léteznek ma is olyan megoldások, melyek áthidalhatják ezeket a problémákat, de meglévő rendszerek esetén ez sem mindig megoldás, így a CHIP megjelenésével sokkal egyszerűbbé és sokkal könnyedebbé válhat egy okosotthon kiépítése, de a későbbi bővítések szempontjából egyaránt egyszerűbb lesz a helyzet.

A biztonságot is növelné a CHIP

Nagyon gyakori kérdés az okosotthonok kapcsán a biztonság, hogy mennyire feltörhető a technika, mennyire jelent valós fenyegetést ez az egész. Noha a legtöbb gyártó ma is kimagasló figyelmet szentel az úgynevezett kiberbiztonság kérdésére, azonban a CHIP megjelenésével az általános biztonság tekintetében is jelentős szintlépést lehetne megfigyelni. Az átjárhatóság és a kompatibilitás mellett tehát az új szabvány egy új biztonsági protokollt is alkalmazna, egyfajta alapvető védelmi vonalat, ami egyszerűen nem engedné, hogy az ebből a szempontból kérdéses vagy gyengébb berendezések megjelenhessenek a házban.

Nagyon fontos még, hogy a CHIP elterjedésével a fejlesztők nemcsak a lakás egyes részegységei közti kommunikációt támogatnák meg, hanem olyan szolgáltatások tekintetében is a maximumot nyújtanák, mint az egyes készülékekhez kapcsolódó felhő alapú szolgáltatások közti átmenet, sőt elősegítenék azt is, hogy a mobilos alkalmazások kapcsán se legyenek kommunikációs problémák, melyek megnehezíthetnék az okosotthon működését.

A CHIP mögött álló csoportosulás a szabvány mellett szeretne több gyártót bevonni már most a kezdeményezésbe, hiszen minél több partner csatlakozik a közös nyelvhez, annál összetettebb és működőképesebb okos ingatlanok felépítésére, illetve kialakítására nyílik lehetőség. Noha az új technológia nem a távoli jövő, hanem abszolút egy létező dolog, mondhatni a jelen, azonban első konkrét eredményeit alighanem csak 2021-ben érzékelhetjük majd, és mint a fentiekből kiderült, jelentős változásokat tud majd hozni az okosotthonos ágazatba.