Észak-alföldi regionális portál
ddriszi dariszi eariszi emriszi kmriszi kdriszi ndriszi
ELÉRHETŐSÉGEK
NCSSZI - Mobilitás Országos Ifjúsági Igazgatóság Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

4024 Debrecen
Piac u. 26/a


Tel.: 52/531-053, -054
Fax: 52/530-026
GALÉRIA
Általános bemutatás

Az Észak-alföldi Régió Magyarország északkeleti részén fekszik és határos Szlovákiával, Ukrajnával, valamint Romániával. Területe 17729 km2, amely hazánk területének 19,1%-át teszi ki; a magyarországi népesség 15,3%-a, azaz 1,56 millió fő (KSH, 2001) él itt. A 29 év alatti korosztályt 643.128 fiatal képviseli. Egy négyzetkilométerre csak 86 ember jut, így a hét régióból a 3. legritkábban lakott vidék vagyunk.
Hátrányosan érinti régiónkat a több évtizede tartó negatív vándorlási egyenleg. A bihari, illetve a határmenti térség tekinthető a gyorsan fogyó népességű területnek.

A Régiót Jász - Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs – Szatmár - Bereg megye közigazgatási területe alkotja.
A régiónk területén található 387 településből 49 város. Míg a legtöbb település Szabolcs-Szatmár –Bereg megyében található, a régiónk lakosságának nagyobb része Hajdú-Bihar és Jász - Nagykun Szolnok megyékben él.

Az első térségfejlesztési célú településközi összefogások az országban élenjárókat követve, 1991-92-ben tűntek fel az Észak - Alföldön, majd 1993-95-ben terjedtek el jobban. Jelenleg 27 kistérség van régiónkban, melyek a Miniszterelnöki Hivatal hozott létre. Az informatikai szolgáltatásokat nyújtó és közösségfejlesztői feladatokat ellátó teleházak száma 78.

A terület legfontosabb természeti kincsei a nagy kiterjedésű, helyenként kiváló minőségű szántóterület, a természetes gázmezők, a szén-dioxid-, a termálvíz- és az agyag-készletek.
A Régió fontos határátkelőhely, a magyarországi határforgalom kb. 12%-a itt bonyolódik le. Magyarországon csak az Észak-alföldi Régiónak van Ukrajnával közös határvonala.
A Régió az országos GDP előállításából 9,6%-kal részesedik (KSH, 2001).

A Régió természetföldrajzi képét az Alföld határozza meg. Az agrárium jó adottságokkal bír. A mezőgazdaság kb. 11%-kal járul hozzá a régiós GDP értékéhez, amely kétszerese az országos átlagnak.

A mezőgazdaságnak régi hagyományai vannak: az Észak-alföld Magyarországon belül jelentős élelmiszer-feldolgozóipari alap-, illetve nyersanyagtermelő bázis és jó minőségű, a térséghez köthető agrártermékekkel rendelkezik.

A Régióban a nagyobb beruházási dinamika 1997-től indult meg, s üteme azóta nem marad el a nemzeti folyamatokétól.
Az Észak - Alföldön jelenleg 25 ipari park és 3 vállalkozási övezet található. Az 1990-es évek az Észak-alföldi Régió esetében is markáns áttörést hoztak a kommunikációs szektor területén.

A 90-es évtizedben emelkedett a szakközépiskolai és gimnáziumi tanulók száma és aránya és jelentős létszámbővülés zajlott le a Régió felsőoktatásában is. Egyetemi képzés jelenleg Debrecenben folyik, itt található az Észak-alföldi Régió felsőfokú képzési kapacitásának fele.

 A Közép-Magyarországi Régió után az Észak-alföldi Régió kutatás-fejlesztési (K+F) intézményi hálózata a második legjelentősebb az országban. Erre a magas színvonalú K+F tevékenységre alapozva az innováció betelepülésének és fejlődésének elősegítése (technológia-, termék- és innováció-fejlesztés) és a külföldi és belföldi tőke bevonásának ösztönzése a Régió felzárkózásának szempontjából létfontosságú.

A térség 22 településén található számottevő turisztikai vonzást kiváltó termálfürdő, amelyek között nemzetközi hírűek (Debrecen, Hajdúszoboszló, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Nyíregyháza-Sóstófürdő) is vannak.
Az Észak - Alföld egyik legattraktívabb adottsága a Tisza (és a Tisza-tó) vízi turizmusa, továbbá a Régió kiváló terepe a lovaglás, a kerékpározás, a horgászat, a repülés, a vadászat szerelmeseinek.

 

A természetjárás révén a természet értékeinek tiszteletben tartása mellett az aktív turizmus szolgálatában állnak a Régió nemzeti parkjai (Hortobágyi, Körös-Maros) és számos tájvédelmi körzet (Szatmár - Beregi, Hajdúsági, Bihari-sík, Közép-Tiszai). A Hortobágynak az UNESCO Világörökség-listájára történt felvétele tovább erősíti a térség nemzetközi hírnevét.


A Régió városai közül Debrecen tartozik a "regionális centrumok" közé gazdasági súlypont-szerepe, nemzetközi hírű egyeteme és az innovációkra épülő gazdasági fejlődés szellemi bázisa miatt.


Nyíregyháza gazdaságára jellemző az intézményi és kereskedelmi szolgáltatások átlagosnál nagyobb súlya a helyi gazdaságban. A gazdasági szerkezetet erősítették a város népességéhez viszonyítva nagy léptékű és rendkívül gyorsan felfutó kereskedelmi beruházások, valamint a pénzügyi szolgáltató hálózatok terjeszkedése. A város (szub)regionális szerepkörének meghatározói a kereskedelmi, vásárvárosi, üzleti szolgáltatási tevékenységek és a román-ukrán-szlovák határ közelségére alapozott nemzetközi funkciók lehetnek.

 

Szolnok gazdaságában a legnagyobb a feldolgozóipar súlya, amelynek privatizációja országos összehasonlításban is jelentős külföldi befektetéseket vonzott. A várost régión belüli excentrikus fekvése és erős külső kapcsolatrendszere, valamint közlekedési adottságai egyaránt alkalmassá teszik a regionális logisztikai centrum-szerep betöltésére.


Az Észak - Alföld régió mindhárom megyéje számos nemzetközi együttműködési megállapodással rendelkezik.
Kihívást jelentő feladat a három megyét közelebb hozó együttműködések elindítása, és a régión belüli közösségi tudat, regionális identitás megteremtése.

Impresszum