A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat a hazai ifjúságpolitika egyetlen állami szereplője, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Ifjúsági Osztályának szakmai és pénzügyi támogatásával működik.

Milyen lépéseket tett a Mobilitás az ifjúságügyi pályázatok terén?
-    a TÁMOP 5.2.5. pályázatok kapcsán az ESZA Kht-val egyeztetve elsősorban információ nyújtás és tanácsadás terén kapcsolódtunk be a folyamatba
-    a következő időszakban már a tervezési fázisban is jelen vagyunk
-    a Mobilitás hét régiós irodájában hasonló folyamatok zajlottak

  1. Társadalmi Vita
      részt vettünk a pályázat társadalmi vitájában, találkozókat szerveztünk, elektronikus felületet  biztosítottunk
  2. Kapcsolatfelvétel
       - Nemzeti Fejlesztési Tanács Kistérségi Koordinátori Hálózattal
       - Regionális Munkaügyi Központtal
       - HVI – regionális koordinátor
  3. Előkészítő találkozó, műhely
      a régióban található potenciális pályázókkal
  4. Információ nyújtás
      - pályázati kiírás
      - információs napok
      - hírlevél, honlap, direkt mail
  5. Információs napon való részvétel és belső képzés kollégáknak
  6. Információs és tanácsadó napok a regionális irodák szervezésében
  7. Projektgeneráló napok   
  8. Személyre szabott tanácsadás minden irodában  
  9. GYIK közzététele
 10. Kapcsolattartás az ESZA-val
 11. Nyertes pályázatok segítő támogatása és nyomon követése
 12. Monitoring szerep

Kihívások     
-    finanszírozási oldalról felvetődő problémákra
-    banki és egyéb lehetőségek feltárása
 A 2009-2010-es akciótervek társadalmi egyeztetése
 

---

 

Együttműködési területek, irányok, lehetőségek a források tükrében

1. prioritás:
A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való  belépés segítése és ösztönzése

TÁMOP 1.4.3. Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása

Foglalkoztatási célú non-profit szervezetek

60-200 millió Ft

A pályázat célja új típusú, innovatív foglalkoztatási kezdeményezések támogatása, új szolgáltatások kifejlesztése, gyakorlati kipróbálása és értékelése kísérleti programok keretében, illetve a bevált modellek elterjesztése, a tapasztalatok átadása az alábbi területeken:

- a rendszeres szociális segélyben részesülők és/vagy közfoglalkoztatásban résztvevők nyílt munkaerőpiacra való belépését, tartós elhelyezkedését segítő szolgáltatási modellek kidolgozása és gyakorlati kipróbálása,

- a munkanélküli szülők munkaerőpiaci integrációját és a gyermekeik korai fejlesztését, a hátrányok átörökítésének megelőzését egyszerre segítő szolgáltatási modellek kidolgozása és kipróbálása,

- fenntartható szolgáltatási és foglalkoztatási modellek kidolgozása és kipróbálása a szociális gazdaságban.

 

TÁMOP 1.4.4. Helyi és határmenti foglalkoztatási együttműködések es megállapodások támogatása

Helyi/térségi munkaerőpiaci szereplők konzorciumai

10-20 millió Ft

A konstrukció célja helyi (kistérségi, vagy annál kisebb mértékű), illetve határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások létrehozása.

A foglalkoztatási együttműködési megállapodás a térségi szereplők szerződésben rögzített összefogása annak érdekében, hogy feltérképezzék a kistérségükben, régiójukban a munkahelyteremtés, a humánerőforrás-fejlesztés lehetőségeit, összehangolják a helyi erőforrásokat, közös stratégiát, cselekvési tervet dolgozzanak ki, és valósítsanak meg a foglalkoztatás elősegítése érdekében.

A helyi és a határon átnyúló foglalkoztatási fejlesztések megalapozása alapvető fontosságú a foglalkoztatottsági szint növelése és a munkanélküliség csökkentése érdekében. Ehhez elengedhetetlen a helyi szinten kompetens, a lokális kérdésekben döntéshozóként és végrehajtóként egyaránt hatékonyan eljárni képes, a helyi lehetőségeket ismerő, és erőforrásokat koncentrálni tudó helyi „intézményesített" együttműködések létrehozása, melyhez a foglalkoztatási paktum jelenti a keretet.

A konstrukció két komponens keretében valósul meg:

a) komponens: kistérségi és regionális foglalkoztatási paktumok kidolgozásának támogatása,

b) komponens: határmenti térségek szereplői között létrejövő, határokon átnyúló foglalkoztatási

megállapodások kidolgozásának támogatása.

 

2. prioritás:
Az alkalmazkodóképesség javítása

TÁMOP 2.4.3. Atipikus foglalkoztatási formák támogatása

vállalkozások és civil szervezetek közösen

25-150 millió Ft

szociális szövetkezetek

20-50 millió Ft

A támogatás célja a foglalkoztatás nem hagyományos formáinak elterjesztése, szervezett foglalkoztatássá alakításán keresztül a hátrányos helyzetűek munkába állási esélyeinek javítása.

a) komponens: a szezonális, alkalmi munkák folyamatos foglalkoztatássá szervezése a nem foglalkoztatottak tartós foglalkoztatása és a foglalkoztatás biztonságának megteremtése érdekében, a foglalkoztatás és a képzés ötvözése.

b) komponens: szociális szövetkezetek támogatása a hátrányos helyzetűek önfoglalkoztatóvá válásának elősegítése érdekében.

 

TÁMOP 2.6.2. Munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetek kapacitásának megerősítése

civil szervezetek

1-20 millió Ft

A támogatás célja a munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek fejlesztése, a szolgáltatói kapacitások megerősítése különösen a hátrányos helyzetű térségekben.

A támogatás a szervezetek belső kapacitásainak erősítésével, a szervezeti kultúra fejlesztésével az érintett szervezetek által nyújtott szolgáltatások minőségének javítását, a változó társadalmi és gazdasági feltételekhez való igazodását, szakmai innovációs képességének megerősödését szolgálja. A fejlesztés eredményeképpen a civil szervezeteknek nagyobb esélye lesz az ÁFSZ által működtetett munkaerőpiaci szolgáltatások rendszerébe való bekapcsolódásra és/vagy az innovatív foglalkoztatási kezdeményezések kidolgozására, megvalósítására. Az akkreditáció megszerzésének segítésével biztosítható, hogy az ország egész területén azonos színvonalú szolgáltatásokat kapjanak az álláskeresők.

 

3. prioritás:
A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

TÁMOP 3.1.2 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban

tankönyvkiadásban, közoktatásban, pedagógusképzésben jártas szervezetek

50-500 millió Ft

Az ÚMFT közoktatás-fejlesztési programjainak, tartalmainak oktatási programcsomagjainak, tananyagainak fejlesztése, elsősorban a kompetenciafejlesztő oktatás módszertani igényei, a Nemzeti Alaptanterv (NAT), illetőleg az érettségi követelményeinek figyelembe vételével a közoktatási intézmények minden típusára. A közoktatási gyakorlat számára a közgyűjtemények, adatbázisok digitális formában való elérhetőségének biztosítása, a digitális formában elérhető akkreditált tananyagok számának növelése és minőségének javítása a meglévő anyagok továbbfejlesztésével és új tananyagok előállításával, a közgyűjteményekben őrzött kulturális értékek és szaktudás felhasználásával.

 

TÁMOP 3.2.1. Közoktatási intézmények szerepbővítése, újszerű intézményi együttműködések kialakítása

közoktatási intézmények

5-30 millió Ft

A konstrukció célja a közoktatási intézmények támogatása új tanulási formák adaptálására, informális, nonformális tanulási lehetőségek kialakítására, új típusú intézményi együttműködések támogatására. (nyitás a fiatal felnőttek közismereti oktatása felé, szülők, civilek bevonása az intézmény életébe, nemzetközi és határontúli kapcsolatok kialakítása, erősítése, stb.). A hagyományos, formális intézményi keretek között nem, illetve nem könnyen oktatható tanulók számára olyan - az egyéni igényekre, szükségletekre szabott - tanulási formák kialakítása, amely elvezeti a tanulót a sikeres iskolai végzettség, szakmai megszerzéséhez.

 

TÁMOP 3.2.3 „Építő közösségek" - közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért

közművelődési intézmények

10-250 millió Ft

A közművelődési intézmények atipikus, nem formális és informális oktatási-nevelési szolgáltatásainak fejlesztése és támogatása, a felnőttképzési tevékenységek oktatási, munkaerőpiaci és társadalmi relevanciájának és hatékonyságának erősítése.

A konstrukció elé tőzött célok között szerepel, hogy a közoktatást támogató, iskolán kívüli képzési szolgáltatások az országban arányosan és minél teljesebb körben legyenek elérhetők.

Kiemelt cél, hogy az iskolán kívüli képzés minél közvetlenebbül kapcsolódjon a közoktatási és a munkaerő-piaci igényekhez, ami konkrét, intézmények közötti együttműködési formák kialakítására is ösztönözheti a közművelődés szereplőit.

A) komponens: A közművelődési intézmények felnőttképzési kapacitásának erősítése 2. ütem

A közművelődési intézmények atipikus, nem formális és informális felnőttképzési szolgáltatásainak fejlesztése és támogatása, a tevékenységek oktatási, munkaerő-piaci és társadalmi relevanciájának és hatékonyságának erősítése.

B) komponens: A közművelődés az egész életen át tartó tanulásért 2. ütem

A közoktatást kiegészítő atipikus, nem formális és informális oktatási-nevelési szolgáltatások fejlesztése és támogatása (digitális, nyelvi, és egyéb munkaerő-paci alkalmassági stb.) képesség- és kompetenciafejlesztő, valamint tehetséggondozó programok támogatása (szakkörök, táborok, klubok), továbbá a fenti célokat szolgáló közösségfejlesztés, közösségi művelődési alkalmak támogatása

 

TÁMOP 3.2.4 "Tudásdepo expressz" - A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében

könyvtárak

10-250 millió Ft

A minőségi oktatáshoz történő hozzáférés területi különbségeinek csökkentése (az országosan elérhető egységes elektronikus könyvtári szolgáltatások tökéletesítéséhez, bevezetéséhez szükséges feltételek kialakítása révén) a könyvtárak tanulási célú hozzáférhetőségének, a különböző olvasói csoportok igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatásfejlesztésen keresztül.

 

5. prioritás:
A társadalmi befogadás, részvétel erősítése

A prioritás intézkedéseinek céljai, hogy

- lehetőséget teremtsenek a leghátrányosabb helyzetű térségek komplex felzárkóztatását megalapozó programok indítására;

- mérsékeljék a szegénységet, különösen a gyermekek körében, hozzájáruljanak a társadalmi hátrányok újratermelődésének és „átörökítésének" megelőzéséhez;

- segítsék a társadalom hátrányos helyzetű tagjainak társadalmi és munkaerő-piaci integrációját;

- mindezek érdekében javítsák a szociális ágazat stratégiai tervezési, és döntés-megalapozást szolgáló feltételeit mind országos, mind területi szinteken; növeljék a szolgáltatások átláthatóságát, minőségét, megvalósítsák a rendszerszerű működés és a modernizáció feltételeit, enyhítsék a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségeit, és mérsékeljék a szociális ágazat információs hátrányait, és járuljanak hozzá az ellátottak jogainak és érdekeinek védelméhez;

- a szolgáltatások és a bennük dolgozó szakemberek képessé váljanak arra, hogy az alapfeladatokon túli innovatív programokba, projektekbe is bekapcsolódjanak;

- fejlesszék a komplex és elemi rehabilitációt valamint az egyenlő esélyű hozzáférés (egyetemes tervezés) módszertanának megfelelő, a fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítést szolgáló szakmai tudásháttér és szolgáltatások;

- támogassák az önszerveződést, a civil társadalmat a bizalom, az együttműködés, a társadalmi részvétel és a szolidaritás erősödése, az önkéntesség elterjesztése, az előítéletek csökkentése érdekében, és azért, hogy a közösségek tagjai és szervezett csoportjai részt és felelősséget vállaljanak a közösség fejlesztésében és (ön)kormányozásában.

- erősítsék a társadalmi kohéziót bűnmegelőzési és helyi kezdeményezésekkel, illetve bűnmegelőzési és reintegrációs programok módszertani megalapozásával.

A prioritás intézkedései a következők:

- A kiemelt leghátrányosabb helyzetű térségek, valamint a településen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztések támogatása (5.1. intézkedés) /SZMM/

- Beruházás a jövőnkbe: gyermek és ifjúsági programok (5.2. intézkedés) /SZMM/

- A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerő-piaci integrációjuk előmozdítása érdekében (5.3. intézkedés) /SZMM/

- A szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása (5.4. intézkedés) /SZMM/

- Helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése: aktív állampolgári magatartás ösztönzése, társadalmi szolidaritás erősítése (5.5. intézkedés). /SZMM/

- Társadalmi kohézió erősítése bűnmegelőzési és reintegrációs programokkal. (5.6. intézkedés) /IRM/

 

5.2.2. A korai beavatkozást középpontba helyező Biztos kezdet programok elterjesztése országos szinten, kiemelt figyelemmel a leghátrányosabb helyzetű térségekre (2)

Helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások. Közoktatási és gyerekjóléti intézmények. Civil és egyházi szervezetek

20-100 millió Ft

Már működő helyi programok tevékenységének bővítése és új helyi programok indítása a tankötelezettségi kor alatti (0-5 éves) gyermekek esélyeinek növelése, óvoda- és iskolaérettségi mutatóik javítása a korai problémafelismerő és fejlesztő tevékenység elterjesztésével és helyben történő nyújtásával. Biztos Kezdet programok hálózatának kialakítása a TÁMOP 5.2.1. szakmai támogatása mellett.

 

5.2.3. Integrált helyi programok a gyermekszegénység csökkentésére (2)

Többcélú kistérségi társulások, önkormányzatok társulása, civil és egyházi szervezetek, illetve konzorciumaik

400-600 millió Ft

Alapvető cél:

A szegénységben élő gyermekek esélyeinek növelése érdekében a„Legyen jobb a gyerekeknek" nemzeti stratégiához kapcsolódó összehangolt, többirányú, a helyi szükségletekre válaszoló gyerek- és ifjúsági politika kialakítása és megvalósítása a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. A konstrukció és a pályázatok megalapozását, a pályázók felkészítését TÁMOP 5.2.1. kiemelt projekt végzi.

Részcélok:

A gyerekek, fiatalok és családjaik helyzetének javítása érdekében a térségi fejlesztések megalapozása, stratégia készítése, Helyi/kistérségi gyerekbizottságok felállítása. A gyerekekre irányuló szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása. A sikeres iskolai karrier megalapozása és támogatása.

A családok és a térségi szereplők részvételének erősítése a gyermekszegénység megelőzését és leküzdését szolgáló stratégiai és programok megalkotásában és megvalósításában.

 

5.2.5. Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok

A gyerekekkel, fiatalokkal, drogmegelőzéssel foglalkozó, az ilyen programokban tapasztalatot szerzett szervezetek. (Helyi önkormányzatok, önkormányzati szervezetek, többcélú önkormányzati társulások civil szervezetek (egyesületek, alapítványok), egyházak, valamint állami drogmegelőzési, egészségügyi, oktatási, kulturális, esélyegyenlőségi, ifjúsági, képző szervezetek, intézmények.)

12-40 millió Ft

Alapvető cél:

Hátrányokkal küzdő gyermekek és fiatalok részére az oktatási rendszeren kívüli integrációs, prevenciós programok indítása, amelyek kompenzálják a hátrányaikat, növelik az iskolai esélyeket és a megfelelő társadalmi minták elsajátítását, a munka világára való felkészülést és erősítik a társadalmi részvételt. A programok segítik a gyerekeket és fiatalokat abban, hogy aktív sikeres tagjaivá legyenek a társadalomnak, valamint csökkentik a társadalmi kirekesztődés kockázatait.

Részcélok:

Komplex - iskolarendszeren kívüli programok a 7-12, 13-18 gyermekek és 19-29 éves fiatalok számára, amelyek hozzájárulnak a gyermekek és a serdülők iskolai nehézségeinek leküzdéséhez, lemorzsolódásuk csökkentéséhez, a családi működési zavarok rendezéséhez a fiatalok társadalmi-gazdasági aktivitásának növekedéséhez és az egészségkárosító magatartásformák kialakulásának megelőzéséhez, a kialakult függőség kezeléséhez:

- Az iskolai karrier támogatása

- Az iskolai agresszió kezelése.

- A családi működési zavarok csökkentése

- A közösségi és egyéni kompetenciák növelése

- Az állampolgári aktivitás és részvétel növelése

- A fiatalok pályaválasztásának, családtervezésének támogatása,

- A társadalmi összetartozás, a tolerancia és a demokrácia, esélyegyenlőséggel kapcsolatos tudások fejlesztése

- A fiatalok munkaerő-piaci és vállalkozói kompetenciáinak fejlesztése a munkaerőpiacra való belépésük elősegítése, gazdasági aktivitásuk fejlesztése

- A devianciák megelőzése

- A drogproblémával küzdő fiatalok megfelelő szolgáltatásokhoz, programokhoz való hozzáférésének növelése

A célok megvalósítását legjobban szolgáló végrehajtási megoldásokat és komponenseket a PEMCS véglegesíti.

 

5.5.1. Közösségi kezdeményezések és önkéntes programok támogatása (2)

civil szervezetek

2-10 millió Ft

Alapvető cél:

A 2007/08-as konstrukcióban részt nem vállaló szervezetek részére új lehetőséget biztosítani:

- Közösségi gondolkodás elterjesztése lokális, helyi (települési, kistérségi) szinteken.

- Helyi közösségek formálódása közcélú feladatok és helyi megoldatlan problémák kezelése érdekében.

A 2007/08-as konstrukció kedvezményezettjei által elfogadott cselekvési terveinek, közösségi programjainak megvalósítása. A közösségi programok hatékonyságának biztosítása érdekében szükséges fenntartani a kulcsszakértői hálózatot, akik tanácsadásaikkal segítik a kedvezményezettek munkáját és a szervezést, valamint a korszerű technikák alkalmazását.

Részcélok:

A 2007/08-as konstrukcióban részt nem vállaló szervezetek esetében:

- A projekt során a kedvezményezett szervezeteknek a probléma megfogalmazásától el kell jutnia a kapcsolódó intézmények, szereplők, jogi és eljárási környezet feltérképezésén keresztül a megoldási út kijelölésig, konkrét helyi cselekvési program megfogalmazásáig.

- A közcélú feladat ellátása, a helyi cselekvési program megfogalmazása érdekében közösségi találkozók lebonyolítása szükséges, amely garantálja az érintettek bevonását és közös gondolkodását.

- A helyi szükségleteken alapuló közösségi szolgáltatások kialakításának, fejlesztésének elősegítése

A 2007/08-as konstrukció kedvezményezettjei esetében a már kidolgozott részletes és konkrét intézkedéseket tartalmazó cselekvési terv végrehajtása, a közcélú feladat megvalósítása, az alapprobléma megoldása szükséges. A közvetítő szervezettől az alapfeladatok teljesítésén felül elvárt a közösségfejlesztő szakértői névjegyzék fenntartása és szükség szerinti bővítése, amelynek részeként a kulcsszakértők képesek a fejlesztéseket és a közösségi szervezőmunkát segíteni.

 

5.5.2. Önkéntesség elterjesztése (2) 

Önkéntes program mőködtetésében már tapasztalattal rendelkező az NCA tv. értelmező rendelkezései (14.§b) között definiált civil szervezetek, KSH besorolás szerint.

5-10 millió Ft

Alapvető cél:

Cél az állampolgárok önkéntességre való hajlandóságának növelése, önkéntes tevékenység általános társadalmi megbecsültségének emelése és ezzel együtt az önkéntes fogadó kapacitás szervezeti, térségi szintű erősítése. A civil szervezetek és intézmények szolgáltatási kapacitásának fejlesztése önkéntesek bevonásán keresztül.

- Önkéntesek bevonása közcélú feladatok ellátásába konkrét önkéntes programok megvalósításán keresztül.

- A 2007/08-as konstrukció keretein belül felépített tudásbázis használatával a helyi szükségleteknek megfelelő önkéntes tevékenységgel összefüggő alapszolgáltatások nyújtása

Részcélok:

- Az önkéntesség hasznosságának bemutatása konkrét példákon keresztül az egységes kommunikációs stratégia mentén.

- Figyelemfelhívás az önkéntes akciók szervezésével, önkormányzati és intézményi együttműködések megszilárdítása társadalmi gondoskodás és közcélú feladatok ellátása érdekében.

- Adatbázis-építés a potenciális önkéntesek és fogadó szervezetek egymásra találása érdekében, önkéntesek kiközvetítése.

 

5.6.1. A társadalmi kohézió erősítése bűnmegelőzési és helyi kezdeményezésekkel

büntetésvégrehajtási intézetek és Igazságügyi Hivatalok, rendőrség, civil szervezetek, szociális, oktatási, egészségügyi intézmények, alapítványok, gazdasági társaságok, önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, egyházak

3-150 millió Ft

Az intézkedés általános célja, hogy (1) csökkentse a bűnelkövetővé válás esélyét, (2) fékezze a bűnözés reprodukciós folyamatát, (3) megelőzze a bűnismétlést, (4) csökkentse a bűnalkalmakat, valamint (5) növelje a társadalmi aktivitást és közösségi kohéziót.

Gyermek- és fiatalkorúak tekintetében cél a súlyos erkölcsi veszélyzónába került gyermek- és fiatalkorúak áldozattá és/vagy bűnelkövetővé válásának megelőzése, a normaszegéssel járó társadalmi hátrányok csökkentése, integrációs esélyeik növelése. Cél továbbá a kriminális családi környezetből adódó normaelutasítás megakadályozása, jogkövető magatartás kialakítása az ott élő gyermek- és fiatalkorúak körében.

 

6. prioritás:
Egészségmegőrzés es egészségügyi humánerőforrás fejlesztés

6.1.2/II. Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok

Állami, önkormányzati intézmények vagy azok költségvetési szervei; Nonprofit szervezetek; Bejegyzett vállalkozások; Kistérségi társulások

2-240 millió Ft

Az ÚMFT és az Európai Unió céljainak megfelelően a magyar lakosság életminőségének javítása, egészségben eltöltött életéveinek növelése.

Specifikus cél:

• Kistérségi, települési, egészségtervek készítésének támogatása, cselekvési programjaik támogatása kiemelten a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben
• Kistérségi, települési, egészségtervek készítésének támogatása, egészségkoordinátorok foglalkoztatásának támogatása, cselekvési programjaik megvalósításának támogatása
• A legjelentősebb egészség-kockázati tényezők befolyásolása célzott prevenciós (megelőzési)- , illetve egészségfejlesztési komplex megelőzési programokkal (minta- és színtérprogramok) egyéni, közösségi szinten
• Az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek és készségek megszerzésének terjesztése támogatása, és készségfejlesztő eszközök fejlesztése
• Bölcsődék, óvodák és iskolák, munkahelyek egészségfejlesztési terveinek kialakítása és programjainak támogatása, teljes körű iskolai egészségfejlesztési programok támogatása
• Egészségügyi intézmények intézményen belüli betegekre irányuló egészségfejlesztési programok támogatása
• Egészséges közétkeztetésre való ösztönzés