A hét konzultációs rendezvényen közel háromszáz civil szervezet képviselője vett részt. A megjelentek többsége egyetértett abban, hogy konszenzusos Nemzeti Ifjúsági Stratégiára van szükség, és hogy a most előkészített dokumentum céljai és értékei megfelelő alapot biztosítanak egy széles körű társadalmi együttműködésre.
A stratégia tartalmát illetően számos javaslatot tettek a konzultációkon részt vevő civil képviselők. A stratégia célcsoportját illetően a többség amellett foglalt állást, hogy a gyermek és ifjúsági ügyekkel és korosztályokkal külön stratégiában érdemes foglalkozni, tehát a jelen dokumentum elsősorban a fiataloknak szól, bizonyos elemeiben kiterjesztve korai serdülőkorra. Sokan javasolták, hogy a stratégiában hangsúlyozni kell az ifjúsági szakma létrejöttének és a nem-formális tanulás feltételeinek biztosítását, társadalmi elismertetését. A jelenlévők szinte minden esetben jelezték, hogy a szakma és a civil ifjúsági szervezetek számára következetes, hosszú távon kiszámítható és átlátható finanszírozási rendszerre van szükség.
A stratégia fontosságának hangsúlyozása mellett a találkozókon kiemelték, hogy eredményeket és valós társadalmi változást csak következetes és egységes végrehajtással lehet elérni. A stratégia horizontális, vagyis ágazatok közötti együttműködést feltételező elemeiben olyan struktúrára van szükség, amely valóban összhangba tudja hozni az egyes ifjúságot érintő állami intézkedéseket, jogszabályokat.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkatársai elemzik a beérkezett javaslatokat és szakértők bevonásával mindent elkövetnek, hogy a társadalmi konzultáción született gondolatok és elképzelések bekerüljenek a stratégiai dokumentumba.