A stratégia speciális célokat is megfogalmaz, ezek között szerepel az ifjúsági korosztályok társadalmi, egyéni felelősségének fejlesztése, integrációjának segítése, a gyermekvállaláshoz szükséges feltételek, a munkavállalás, otthonteremtés elősegítése. A stratégia átfogja a 8-12 évesektől kezdődő és a 25-30 évesekig tartó korosztályt; ide a magyar népesség több mint 27 százalék sorolható, s ez ma megfelel az európai átlagnak.

A Nemzeti Ifjúsági Stratégia egy olyan keret, amely kormányokon átívelő, mindenki által vállalható, hosszú távú célokat fogalmaz meg, és amelyeket a mindenkori kormány - vállalt társadalompolitikai prioritásainak megfelelően - kétéves cselekvési tervekben valósíthat meg. Olyan stratégia készült, amely figyelembe veszi az Európa Tanács ajánlásait, és megfelel az Európai Unió által deklarált társadalmi és ifjúságpolitikai érték- és célrendszernek.

Az ifjúságpolitikában is megfogalmazódott az igény, hogy legyen egy átfogó, az ifjúság minden területét felölelő, hosszú távú fejlesztési dokumentum, amely széleskörű társadalmi vita után egyértelmű irányt ad az állam és az ifjúság szereplőinek a korosztállyal kapcsolatos intézkedések és tevékenységek kiszámítható, tervezhető szervezéséhez. Az elmúlt évtizedben megszületett egy új szakma, amely nem véletlenül így nevezi önmagát: ifjúságszakma.

A fiatalok, az ifjúsági szervezetek, az ifjúság érdekében dolgozó szakemberek több mint egy évtizede várták ezt a széles körben megvitatott dokumentumot, amelyet az Országgyűlés a zárószavazáson nagy többséggel fogadott el.

Ebböl az alkalomból a Szociális és Munkaügyi Minisztérium felkérésére az FSZH-MOISZ Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodák régiójukban „Hogy általuk legyen jobb!" Nemzeti Ifjúsági Stratégia címmel regionális konferenciákat szerveznek.

Letölthető dokumentum:
Nemzeti Ifjúsági Stratégia (88/2009. (X.29.) OGY határozat)

nyomtatási nézet