Az ifjúságsegítő alapvető feladata a fiatalok szociális és kulturális módszerekkel történő aktivizálása, érdekvédelme, a helyi társadalom és a helyi közösségek támogatása. A szubkulturális csoportok közötti kapcsolatépítés és –tartás, valamint a párbeszéd kiépítésének segítése. A (veszélyeztetett) fiatalok tanácsadással történő segítése, munkaerőpiacon való elhelyezkedésük támogatása. Tevékenységét a szociális- és közművelődési intézményekben, valamint a civil szféra különböző területein, szervezeteiben végzi. Az akkreditált felsőfokú Ifjúságsegítő szakképzés regionális és országos, szociális-, kulturális- és civil szervezetek adminisztratív és szervező munkaköreire készíti fel a képzésben résztvevőket.
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik — a tágan értelmezett kultúra eredményeinek birtokában — felkészültek az összeurópai értékek közvetítésére, az ifjúság érdekeinek, szervezeteinek képviseletére, érzékenyek és fogékonyak az ifjúsági szubkultúra (társadalmi, szociális, kulturális) problémái iránt, képzettek ezen problémák szociokulturális megoldására, a korosztályos közösségek fejlesztésére.
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok, követelmények
1. Információszolgálati- és tanácsadási ismeretek alkalmazásaAz ifjúságsegítő ismeri és alkalmazza a szakterületéhez kapcsolódó feladatok korszerű eszközökkel és módszerekkel való megoldását. Munkáját önállóan dokumentálja, mindehhez megfelelő iroda-ügyviteli, pénzügyi- és számítástechnikai ismeretekkel, illetve jártassággal rendelkezik. Feladata ellátásához fejlett kommunikációs- és kapcsolatteremtő készség járul. Esetenként irodai, oktatás- és rendezvényszervezési munkát végez. A fiatalok sajátos helyzete szükségessé teszi, hogy megfelelő és elérhető információs rendszereket, adatbázisokat, valamint tanácsadási szolgáltatásokat vegyenek igénybe. Az ifjúságsegítő szakember munkája során – a rendelkezésére álló, illetve az általa létrehozott adatbázisokból továbbá – ismeretei alapján tájékoztatást ad:- a képzési és a munkalehetőségekről;- a szenvedélybetegségekről és azok következményeiről;- az életvezetési technikákról;- a helyi és tágabb környezet társadalmi és kulturális eseményeiről;- a civil szférába való bekapcsolódás és együttműködés lehetőségeiről;- a hazai és nemzetközi pályázati lehetőségekről.
2. Pedagógiai, társadalmi és mentálhigiénés ismeretek, módszerek és technikák alkalmazása a fiatalok segítésében Az ifjúságsegítő ismeri az ifjúsági szubkultúrák sajátosságait. Rendelkezik a devianciák korosztályos segítésének eszközeivel, továbbá az ennek ellátásához elengedhetetlenül szükséges kommunikációs készséggel és eszköztárral, szervezőkészséggel, valamint jogi tájékozottsággal az ifjúságot érintő törvények rendeletek alkalmazásában. Ennek érdekében:- átlátja a társadalmi jelenségek főbb folyamatait, törvényszerűségeit; tájékozott a társadalomismeret, a szociológia, a pedagógia, az andragógia, valamint a pszichológia területén;- részt vesz a reszocializációt segítő folyamatokban;- ismeri az ifjúságpolitika elveit, főbb törekvéseit;- ismeri és használja a szociális segítés hazai intézményrendszerét,- szakképzett partnereket keres a beilleszkedési zavarokkal küzdő fiatalok segítéséhez; figyelemmel kíséri helyzetüket;- támogatja a fiatalkorúak börtönéből kikerülő „újrakezdő” – fiatalok visszailleszkedését a társadalomba; - tájékozott a civil és a non-profit szervezetek működése, jogi szabályozása tekintetében,- képes a fiatalok aktivizálására, kapcsolatépítésük és –tartásuk, valamint kezdeményezéseik támogatására a korosztályos segítés módszereivel.
( Az ELTE ifjúságsegítőknek szóló tájékoztató anyagából)
Eötvös Lóránd Tudományegyetem http://www.elte.hu/
Schola Európa Akadémia http://schola.esa.hu/
Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete http://www.peto.hu
Károli Gáspár Református Egyetem http://www.kre.hu
nyomtatási nézet | utolsó módosítás: 2011. 05. 23.