Mi szerepeljen az ’Activity agreement’-ben?
Az EVS pályázat megírása az összes projektpartner bevonásával történik (küldő-fogadó-koordináló szervezet, önkéntes). A pályázat részét képezi a tevékenységeket szabályozó szerződés (Activity agreement), amely kulcsfontosságú az egyes EVS-tevékenységeken belül a szervezetek és az önkéntesek közötti szoros partnerség biztosítása szempontjából.
Ebben a szerződésben a projektpartnerek meghatározzák, hogy mit várnak el egymástól, milyen jogaik és kötelezettségeik vannak egymás felé. A projekt során felmerülő esetleges vitás kérdések esetében az ’Activity agreement’-ben megfogalmazottak szerint kell eljárni, ezért rendkívül fontos, hogy ez a megállapodás a projekt minden fontos elemére kiterjedjen, azt részleteiben kibontsa.
Az ’Activity agreement’-et a Pályázati Útmutatóban található ’Az Európai Önkéntes Szolgálat Alapokmánya’ című dokumentumban található alapelvek mentén kell összeállítani. Az alábbi megállapodás minta jó kiindulási alap lehet az adott projektekhez készülő Activity Agreementekhez:
Mivel a pályázóktól rengeteg kérdést kapunk az ’Activity agreement’ tartalma kapcsán, ezért bemutatjuk, hogy az eddigi gyakorlat alapján mely kérdésekre kell különös hangsúlyt fordítani.
Hangsúlyozzuk azonban, hogy a projektpartnerek egyes kérdésekre adott válaszai közös döntésén kell, hogy alapuljanak, amelyek adott esetben eltérhetnek az alábbiakban felsorolt megoldási lehetőségektől. Az itt olvasható felsorolással elsősorban csak ötleteket kívánunk adni a minőségi projektek kialakításához.
1. A jogoknak és felelősségeknek a szervezetek és önkéntesek közötti elosztása:
A, Adminisztrációs feladatok elosztása a projektpartnerek között (általában a koordináló szervezet feladata)
B, Küldő szervezet tipikus feladatai:
- az önkéntes felkészítése kiutazás előtt; gondoskodik az önkéntes indulás előtti képzésen való részvételéről: pl. felkészítés keretében nyelvtanfolyamot szervez az önkéntesnek; szótárat, a fogadó-küldő országot bemutató könyvet stb. vásárol számára
- az önkéntes utazásának megszervezése, vízumügyintézés (amennyiben szükséges)
- AXA biztosítás ügyintézése (amelyhez a kódot az a nemzeti iroda adja meg ahova a pályázat benyújtásra került- ezt a feladatot a fogadó szervezet is felvállalhatja)
- Kapcsolattartás az önkéntessel és a fogadó szervezettel a projekt teljes időtartama alatt: Ki, milyen gyakorisággal és hogyan?
C, Fogadó szervezet tipikus feladatai:
- Mentor biztosítása: Mikor és milyen gyakran fog az önkéntessel találkozni? Milyen jellegű segítséget fog az önkéntes számára biztosítani?
- Az önkéntes tevékenységgel összefüggő támogatás: Milyen szakmai segítséget fog kapni az önkéntes munkájához?
- Személyes támogatás: helyi közösségbe beilleszkedést, más önkéntessekkel való találkozást mivel segítik elő stb.
- Gondoskodik az önkéntes érkezés utáni és félidős képzésen való részvételéről
- Nyelvi támogatás, képzés: Heti hány órában, milyen időtartamban? Iskolában vagy magántanárral, stb?
D, A projektpartnerek egymással szembeni különleges elvárásainak rögzítése
E, Vitás kérdések rendezésének módja
2. A közösségi támogatás elosztása (a felelősség megosztásának megfelelően):
A projektpartnerek pontosan milyen mértékű támogatásban részesülnek? Ezt a támogatást mikor és milyen formában biztosítják egymás számára? Ki visel egyes felmerülő plusz költségeket – banki átutalás költsége, árfolyamveszteség stb.
3. Az önkéntesek szerepének és feladatainak, a gyakorlati körülményeknek (munkaidő, szabadnapok száma hetente, szabadság, étkezés, szállás, helyi közlekedés) és a várható tanulási eredményeknek a leírása,
- Az önkéntes szerepe a fogadó szervezet életében, tevékenységének részletes leírása, jogai és kötelességei
- Munkaidő: Maximum heti hány óra, a hét mely napjain?
- Szabadnapok: Biztosított-e a heti két összefüggő szabadnap?
- Szabadság: van-e korlátozás a kivételére (pl. csak iskolai szünetben)? A szolgálat alatt összesen hány munkanap?
- Étkezés: Mennyi hozzájárulást kap étkezésre havonta az önkéntes? Milyen formában kapja ezt a hozzájárulást (készpénz, vásárlási utalvány, késztermék stb.)? Ha a szervezet fedezi az étkezést, napi hány alkalommal és hol, mit (pl. iskolai menzán meleg étel)? Biztosított-e a napi háromszori étkezés? Van-e az önkéntesnek speciális étkezési szükséglete (pl. lisztérzékeny)?
- Szállás: Hol található, mekkora alapterületen, van-e saját szobája az önkéntesnek, meg kell-e esetleg osztani mással, megosztott konyha, fürdőszoba stb. Lakás felszereltsége milyen?
- Helyi közlekedés: hogyan oldják meg? Önkéntes pénz kap jegyvásárlásra vagy jegyet kap, esetleg egy kerékpárt.
- Youthpass bizonyítvány kiállítása: Ki és hogyan fogja segíteni az önkéntest, kinek a feladata kiállítani?
- Zsebpénz: milyen időközönként és milyen formában kapja meg az önkéntes (készpénz vagy átutalás)?