1. A Kormány az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos feladatok koordinálására Ifjúsági Koordinációs Bizottságot állít fel. Az Ifjúsági Koordinációs Bizottság olyan operatív, szakmai testület, amelynek feladata az ifjúsági korosztályok tekintetében illetékes összes minisztérium és szerv munkájának összehangolása, az ifjúsági terület fejlesztésére rendelkezésre álló erőforrások elosztására és felhasználására vonatkozó javaslatok kidolgozása, a Nemzeti Ifjúsági Stratégiában foglaltak végrehajtásának koordinálása, a kétéves Nemzeti Cselekvési Terv(ek) elkészítése, indikátorainak kialakítása, végrehajtásának koordinálása, és az elvégzett feladatok monitorozása.

2. Az Ifjúsági Koordinációs Bizottság (IKB) célja, hogy:

a) összehangolja és koordinálja a minisztériumok és háttérintézményeinek ifjúsági feladataival, különösen a Nemzeti Ifjúsági Stratégiában megfogalmazott célok végrehajtásával kapcsolatos tevékenységét;
b) előkészítse a Kormány kétéves Cselekvési Tervét, és folyamatosan figyelemmel kísérje annak végrehajtását az ifjúságkutatás adataira támaszkodva;
c) kezdeményezze a gyermekekre és fiatalokra vonatkozó jogszabályok megalkotását, illetve véleményezze a korosztályokat érintő jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és egyéb kormányzati intézkedések tervezetét;
d) összehangolja a két- és többoldalú nemzetközi egyezményekből, megállapodásokból – beleértve a határon túli magyar ifjúsági szervezetekkel való együttműködés – fakadó, a gyermekeket és fiatalokat érintő feladatok végrehajtását;
e) kétévenként tájékoztassa a Kormányt a Cselekvési Tervekben foglalt feladatok időarányos végrehajtásáról;
f) külön határozat alapján először 2014 tavaszán, majd ezt követően négyévente tájékoztassa az Országgyűlést a Nemzeti Ifjúsági Stratégia feladatainak időarányos végrehajtásáról;
g) folyamatos kapcsolatot tartson a korosztályi nem kormányzati szervezetekkel –korosztályi érdekképviseleti, valamint a korosztályokkal foglalkozó szakmai szervezetekkel.

3. Az IKB elnöke a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter.

4. Az IKB titkára a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős szakállamtitkár.

5. Az IKB szükség szerint, de félévente legalább egy alkalommal tart ülést.

6. Az IKB feladatainak végrehajtására, a feladatkörébe tartozó egyes szakkérdések megvitatására állandó és eseti szakbizottságokat hozhat létre.

7. Az IKB működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) látja el.

8. Az IKB működésének részletes szabályait az IKB által, az alakuló ülésen elfogadott ügyrend tartalmazza.

9. Az IKB szavazati joggal rendelkező állandó és tanácskozási joggal rendelkező szakértő tagokból áll. A szakértő tagokat az IKB elnöke kéri fel az IKB ülésén való részvételre.

10. Az IKB szervezetével és működésével kapcsolatos napirendi pontok tárgyalására valamennyi állandó és eseti tagot meg kell hívni.

11. Az IKB állandó tagjai:

a) az IKB elnöke
b) az IKB titkára
c) az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselője
d) az Önkormányzati Minisztérium képviselője
e) az Egészségügyi Minisztérium képviselője
f) a Pénzügyminisztérium képviselője
g) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselője
h) a Külügyminisztérium képviselője
i) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője
j) a Miniszterelnöki Hivatal képviselője
k) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium képviselője
l) a Társadalompolitikáért felelős tárca nélküli miniszter képviselője
m) a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium képviselője
n) a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselője
o) a Központi Statisztikai Hivatal képviselője

Az IKB szakértő tagjai:

a) az FSZH Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat képviselője
b) az SZMI Gyermek- és Ifjúságkutatási Főosztály képviselője
c) az SZMI Nemzeti Drogmegelőzési Intézet képviselője
d) a MEH Gyermekesély Iroda képviselője
e) az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet képviselője
f) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviselője, illetve
g) az egyes napirendi pontokhoz meghívott szakértők.

12. Az IKB állandó és eseti tagjai az adott kormányzati szerv vezetője által kijelölt, vezetői megbízású, állásfoglalásra jogosult személyek lehetnek.

13. Az IKB elnökét – kijelölése alapján – legalább szakállamtitkári besorolású személy helyettesítheti. Az IKB titkárát – kijelölése alapján – vezetői megbízású köztisztviselő helyettesítheti.

nyomtatási nézet