„A fiatalok részvétele a közösségi ügyekben lehetőség, hogy teljes életet éljenek helyi közösségükben. Ez alapvető feltétel, ha aktív szerepet kívánnak játszani a társadalmi változásokban. Segítséget nyújt a társadalomba való beilleszkedésükhöz, elősegíti a változtatás igényét, a felelős gondolkodást, a megoldások keresését. A társadalom feladata megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a fiatalok részt vállalhassanak az őket érintő döntésekben.”

Az Európai Tanács 237. határozata, 1992. (Európai Charta a fiatalok részvételéről a helyi közösségek és régiók életében)

A mai világ teljesítmény centrikusságával, magas követelményrendszerével szemben sokszor bizonytalan a természetes és mesterséges támaszok köre, azaz nem elég erős hátteret biztosít a család, az iskola, a település, a baráti közösség, az intézmények és a munkahely. Fokozatosan, nehézségek árán alakulnak ki az új, autonóm és intézményes, a polgári társadalmaknak megfelelő formák, módszerek és szervezetek, amelyek képesek megoldani a súlyos gyermek és ifjúsági problémák megelőzését és kezelését.

 A jelenlegi döntések, történések leginkább a fiatalok jövőjére hatnak, az ő életpályájukat befolyásolják. Olyan feltételrendszert kell teremteni, működtetni és fejleszteni, amelyben a fiatal korosztály megismerheti, gyakorolhatja és alkalmazhatja környezete aktív befolyásolásának módszereit, és elősegíti sajátos érdekei és értékei érvényre jutását. A fiataloknak nem arra van szükségük, hogy mások képviseljék érdekeiket, mások oldják meg helyettük a problémáikat, sokkal inkább arra, hogy önszerveződési lehetőségek birtokába jussanak. Ezért megerősítendő a már működő érdekegyeztető, érdekérvényesítő fórumok tevékenysége, és ösztönözni szükséges a részvételt segítő helyi modellek létrehozását, amelyben az ifjúság számára lehetőség nyílik a korosztályi érdekek megjelenítésére. Az ifjúságpolitika bármely szintjén az Európai Uniótól a településig alapelv a fiatalok részvételének biztosítása az őket érintő döntések meghozatalában.

Az Európai Kormányzásról szóló Bizottsági Fehér Könyv: „az Európai Unió (EU) döntéshozó mechanizmusát nyitottá kell tenni azok számára, akikre ezek a döntések hatással lesznek, és ebbe a fiatalok is bele tartoznak.”

Fiatalok közéleti szerepvállalása

Az európai fiatalok általában lelkesen támogatják a demokráciát, és szívesen vesznek részt működésében. De az intézményi struktúrák iránt nagymértékben megrendült a bizalom. A fiatalok manapság sokkal kevésbé kötelezik el magukat a politikai és társadalmi cselekvés hagyományos struktúrái mellett (pl. pártok, szakszervezetek), és a demokratikus párbeszédben is csak kismértékben vesznek részt. Az ifjúsági szervezetek is érzik ennek hatását, és felismerik, hogy át kell alakulniuk.

Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a fiatalokat nem érdekli a közéletben való részvétel.  Legtöbbjük világosan kimondja, hogy szeretne részt venni, szeretné befolyásolni a társadalom döntéseit, de mindezt a régi részvételi struktúrákon és mechanizmusokon kívül, egy egyénibb, egyszeri alakalomra szóló részvételi formában képzelik el. A közigazgatás feladata, hogy áthidalja a szakadékot, ami a fiatalok lelkesedése, kifejezési vágya és a társadalom által kínált módszerek, és struktúrák között tátong.

A részvételt kivétel nélkül mindig ösztönözni kell, és ez azt is jelenti, hogy azok számára, akik a legtöbb nehézség árán tudnak csak részt venni a közéletben, meg kell könnyíteni ezt a folyamatot. A fennálló struktúrákhoz könnyebb hozzáférést kell biztosítani azoknak a fiataloknak, akik semmilyen szervezetnek sem tagjai. A közéletben való részvételt elsősorban a helyi közösségek szintjén kell fejleszteni, beleértve az iskolákat is, amelyek remek lehetőséget nyújtanak a közéleti részvétel gyakorlására. Ebbe a folyamatba be kell vonni azokat a fiatalokat, akik semmilyen szervezethez vagy csoportosuláshoz nem tartoznak. A nyitott rendszerű koordináció alkalmazása arra késztetheti a helyi önkormányzatokat, hogy rugalmas és újszerű részvételi mechanizmusokat vezessenek be, továbbá eredményezheti a civil szervezetekben nem feltétlenül aktív fiatalok számára is nyitott, regionális vagy országos ifjúsági tanácsok elterjedését.

Nincs demokrácia részvétel nélkül

A konzultációs folyamat lehetővé tette, hogy a fiatalok javaslatokkal álljanak elő, de ezen felül remek példája volt az olyannyira támogatott részvételnek is.

A fiatalok legegyértelműbb kinyilatkoztatása az volt, hogy aktívan részt akarnak venni az őket körülvevő társadalom életében. Ha őket kizárják, ez egyben azt is jelenti, hogy a demokrácia nem működik megfelelően. Alaptalannak és igazságtalannak tartják azt a véleményt, hogy ők közönyösek vagy el nem kötelezettek lennének.

Kirakat-részvétel helyett valódi részvétel

A fiatalok ellenzik a közéletben való részvétel szimbolikus, valódi tartalom nélküli formáit. A konzultációs folyamatot ellenben jó módszernek találták, feltéve, ha azt eredményezi, hogy véleményeiket és javaslataikat valóban figyelembe veszik majd.

Az Ifjúsági Fehér Könyv országos, regionális és helyi szintre vonatkozó javaslatai:

• A helyi önkormányzatok Európa-szerte vezessenek be rugalmas és újszerű részvételi mechanizmusokat, különféle keretek között (iskolák, sportközpontok, szervezetek, stb.), amelyek közvetítőkre támaszkodnak, és amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy maguk válasszák ki munkamódszereiket. Helyi eljárások segítségével meg lehetne teremteni a különböző döntéshozatali szintek és hálózatok közötti párbeszéd feltételeit - a tapasztalatcsere és a legjobb gyakorlatok megosztása érdekében.
• Konszolidálni kell a területen dolgozók szerepét, el kell ismerni a részvételi folyamatokban támogatóként és közvetítőként elfoglalt fontos helyüket.
• Regionális és országos szinten széles körben be kell vezetni az ifjúsági tanácsok intézményét. Ezek a szervezetekhez nem tartozó fiatalok előtt is nyitva kell, hogy álljanak, és a politikai hatalmaktól függetlenek kell hogy legyenek. A regionális és országos szintű döntéshozók ezekkel a tanácsokkal kellene, hogy konzultáljanak minden olyan döntés meghozatala előtt, amely jelentősen befolyásolja majd a fiatalok helyzetét.

A nemzeti szint nagyon fontos kapocs a helyi és az európai szintek között, ezért:

• javaslatokat és ajánlásokat kell tennie Európa felé, és továbbítania kell a legjobb gyakorlatokat tartalmazó példákat;
• a nemzeti szint felelős az európai szinten közösen kijelölt célok lefordításáért és a tagállamok saját politikai, intézményi és szervezeti jellegzetességeihez való igazításáért.
• A tagállamok tegyék nyilvánossá, hogy hogyan próbálják meg bevonni a fiatalokat a közéletbe; ezeket a prioritásokat célszámokkal együtt közöljék (nevezzék meg például a célcsoportot, a határidőket, stb.), és a megvalósítás nyomonkövetésének módját is írják le.

A Fehér Könyv példája alapján a fiatalok bevonása ebbe a folyamatba szerves része lenne a kezdeményezésnek.